1. A Mérték Médiaelemző Műhely helyi média elemzésében a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozó három nyomtatott megyei napilapról (Hajdú-Bihari Napló, Kisalföld,  Új Dunántúli Napló) végeztünk tartalomelemzést, kétszer két hét lapszámait vizsgálva.

2. A kutatásnak két célja volt. Egyrészt annak vizsgálata, hogy a kormányzati üzenetek, dezinformációs narratívák miként jelennek meg a megyei lapokban: teljesen kritikátlanul, egyoldalúan közvetítik-e ezeket a lapok vagy tetten érhető-e valamifajta szerkesztőségi munka a különböző álláspontok bemutatásával. Másrészt a kutatás azt is vizsgálta, hogy a megyei lapokban - a helyi hírek kivételével - mennyire egységes a tartalom, valóban bizonyítható-e a teljesen központosított szerkesztés.

3. Országos és nemzetközi hírek terén a vizsgált megyei napilapok szó szerint ugyanazt a központilag öszszeállított Mediaworks-anyagot terjesztik. A cikkek nagy része másodlagos, átvett anyagból készül el.

4. A vizsgált cikkekben nehezen azonosítható, hogy mi az, amit csak átemelnek egy másik írásból.   Az elemzés során közel 150 különböző forrást azonosítottunk, melyek között előfordultak nagy presztízsű külföldi újságok, nemzetközi hírügynökségek is. A cikkek több mint egyharmadának azonban nem volt azonosítható forrása. Leggyakoribb forrásként különböző közösségimédia-felületek (99 forrás) szerepeltek, de hasonlóan sok hazai minisztériumi, illetve egyéb állami szervezettől származó közleményt (39 forrás) használtak fel a cikkek elkészítéséhez. A médiumok közül a KESMA részeként működő Magyar Nemzet (90 forrás) és Világgazdaság (42 forrás), illetve a Kossuth Rádió (27 forrás) lett dobogós.

5. Orbán Viktor volt a megyei lapok legnépszerűbb szereplője, olyannyira, hogy a névvel szereplők közül második helyen álló ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is csupán fele annyiszor jelenik meg az újságokban. Az ukrán elnököt a cikkekben névtelenül szereplő magyar és külföldi állampolgárok előzik meg, amibe beletartozik az összes utca embere-típusú megszólalás, valamint a rendvédelmi szervek csupán beosztással hivatkozott tagjai.

6. Az adatok azt mutatják, hogy ellenzéki politikusként vagy a kormánnyal kritikus közéleti szereplőként nagyon nehéz bekerülni a megyei lapokba, inkább csak kormánypárti politikusok vagy elemzők véleményét lehet olvasni róluk. Nagyjából ugyanannyi ellenzéki politikus szerepeltetést azonosítottunk, mint orosz tisztségviselőt vagy vezetőt.

7. A megyei lapok elemzése során külön figyelmet fordítottunk a dezinformációs narratívák azonosítására. Ezek olyan, a Fidesz kommunikációjában nagyon gyakran visszaköszönő politikai üzenetek, világértelmezések, amelyek szándékosan megtévesztő vagy hamis információkon alapulnak, kifejezetten politikai befolyásolás, a társadalmi megosztottság erősítése vagy a közvélemény torzítása érdekében.

8. A narratívák kritikája egyszer sem merült fel a cikkekben. Minden megszólaló vagy forrás ezeket az állításokat támasztotta alá. Az egyes narratívák gyakran együtt kerültek elő, egymásra halmozva az ellenségképeket, vagy egy jól megfogalmazott mondatba belesűrítve a Fidesz politikai mondandójának legfontosabb manipulatív elemeit.

9. Részletesen elemeztük az ukrán-orosz háború, azon belül többek között a „gonosz Zelenszkij, gonosz ukránok”, a háborúpárti Brüsszel, a békepárti Fidesz, az „Ukrajna kapja a Magyarországnak járó támogatásokat”, valamint a „háborús infláció” narratíváját. A narratívák között felbukkant továbbá  a családbarát, segítő Fidesz, a guruló dollárok, a migráns-ellenes és az LMBTQ-ellenes narratíva.

10. A társadalom számára fontos témák közül azonban például a tanártüntetések és az akkumulátorgyárak ügye egyáltalán nem jelent meg a megyei lapokban. Ez utóbbi azért is feltűnő, mert az egyik vizsgált megyei lap a Hajdú-Bihari Napló volt és mint közismert, Debrecen különösen érintett az akkumulátorgyárak körüli vitákban.

11. A fenti narratívák többségében szó szerint megismétlik vagy megerősítik azokat a politikai kommunikációs fordulatokat, amiket a kormány és a kormánypárt is előszeretettel ismételget. Ugyanakkor  a megyei lapok emellett más eszközöket is bevetettek a Fidesz hazai pozíciójának és külpolitikai jelentőségének megerősítéséhez. Például nagy, globális tényezőként igyekeznek bemutatni  a Fidesz-kormányt, és a nemzetközi témákkal foglalkozó cikkek rendszerint Orbán szövetségeseinek vagy az Orbán által támogatott illiberális politikusoknak adnak igazat.

12. Összességében tehát mind a kvantitatív adatok, mind a kvalitatív narratíva-elemzések alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a megyei lapok teljesen kritikátlanul, egyoldalúan közvetítik a kormányzati politikai üzeneteket és világértelmezéseket, mindezt egy tökéletesen centralizált, a szerkesztőség autonómiáját a nem helyi vonatkozású hírek tekintetében teljesen felszámoló működési modellben.